Main Title inserted here

 

» 1 / 5 «

Született 1847. szept. 26-án Kocsóczon, Trencsénmegyében. A történelmileg ismert Rakovszky-család egyenes sarja. — Ötödik éves kora óta Pesten él, hol gymnasialis és jogi egyetemi tanulmányait végezte.

Már mint fiatal ember, szorgalmasan dolgozott az Ökröss Bálint által szerkesztett »Jogtudományi Közlöny« hasábjain.

»A királynék koronázásáról« 1867-ben irt történeti és jogi tanulmányát a szerkesztőség külön is kiadta.

Politikai hírlapoknál működött, s hosszasabb ideig volt »A Hon« rendes munkatársa. Kartársai és szerkesztői igen szerették.

Szépirodalommal is foglalkozott s jobb müveknek — többnyire francziából vagy angolból — fordításával.


* A Szabadelvűpárti Naptárai (1884 és 1885) a Magyar Elektronikus könyvtárban


 


» 2 / 5 «

1869-ben Pestmegyében tiszteletbeli aljegyzővé választották. Ö volt első választott tiszteletbeli tisztviselője a megyének. Akkor ugyanis Pestmegyének hosszas ideig nem volt főispánja, s az ő alkalmaztatása adott okot arra, hogy a megye — Nyáry Pál kezdeményezésére — választás utján alkalmazzon tiszteletbeli tisztviselőket.

Nemsokára, 1870-ben rendes aljegyzővé választották. Az administratió minden ágában felváltva működött és gyűjtött tapasztalatokat és tanulmányt. Szorgalma kezdet óta kivívta a megye elismerését és rokonszenvét. Az administration kívül a politikai és pártélet terén is tevékeny volt, s nem egy nevezetes mozgalma Pestmegyének fűződik az ő nevéhez. Az országban tágabb körben is viszhangot keltett megyei indítványai és kezdeményezései közül megemlítjük Petőfi születése házának (Kiskőrösön) constatálását és megvételét, s azt, hogy az országban ő volt egyike az elsőknek, kik a bukovinai magyarok hazatelepitésének eszméjét terjesztették és hirdették.

Megyei működése miatt megszűnt az irodalomnak és hírlapoknak rendes munkása lenni; de mint külmunkatárs, szívesen látott vendége maradt a lapoknak és folyóiratoknak s a többi között a Budapesti Szemle is több ízben közölt tőle egyes tanulmányokat.

Az 1877. év végével,mint első aljegyző és tiszteletbeli főjegyző egészségi állapota miatt leköszönt a megyei tisztviselőségről. De azóta is tevékény részt vesz Pestmegye életében, mint a megye közigazgatási, és egyéb bizottságainak tagja. De sokáig nem tudott tétlenül maradni, s közgazdasági tanulmányait és tapasztalatait bővítendő, az 1877. és 1878. években elvállalta a párisi nemzetközi világkiállítás magyar országos bizottságának igazgatói és titkári tisztségét.

— Még mint megyei jegyzőnek 1872. óta több ízben ajánlották fel neki a képviselőjelöltséget Pestmegye több kerületéből; de mindannyiszor visszautasítá ez ajánlatokat azt állítván, hogy előbb még elméleti és gyakorlati tanulmányait kívánja bővíteni. Végre 1878-ban elfogadta Pestmegye ráczkevei kerületének felszólítását s erős küzdelem után megválasztatott a szélső baloldal jelöltje ellen.


 


» 3 / 5 «

Mint képviselőt azonnal szíves elismeréssel fogadták kartársai. Erre mutat legalább, hogy azonnal megválasztatott a ház legfontosabb bizottságába, a pénzügyi bizottságba. Azóta folyton tagja s. egyik legtevékenyebb, leghivatottabb előadója e bizottságnak. — Képriselői működésének első pillanata óta kiváló törekvését fordította arra hogy az adó- és illetékkezelés az adózó közönség érdekében reformáltassék. Bizottságokban, pártértekezleteken és a házban; beszédekben és interpellatiókban egyaránt sürgette e baj orvoslását és szava viszhangra talált nemcsak a pártban, de a kormánynál is. — S midőn az adókezelés reformja és a pénzügyi bíróság szervezése került szőnyegre, a pénzügyi bizottságnak hetekig, sőt hónapokig tartott fárasztó munkájában a javaslatokon az adózó közönség érdekében tett lényeges módosítások és javításokban az oroszlánrész őt és Hegedűs Sándort illeti, kik részletes és alapos tanulmánynyal és napról napra megújuló küzdelemmel harczoltak az adózó közönség érdekeiért, — mig a bizottság összes ellenzéki tagjai alig vettek részt e fárasztó munkában, holott különben pedig éppen az ellenzék oly nagyon szeretett és szeret izgatni e kérdésekkel.

A házban nem tartozik a sokat beszélők közé, — de ha azt hiszi, hogy használhat valamely ügynek, kiáll a küzdtérre, s ha felszólal, szívesen hallgatják meg beszédeit. Első beszéde, melyet a magyar nyelvnek az elemi iskolákban kötelező tantárgyként leendő behozataláról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál mondott, — a nemzetiségi képviselők kivételével — pártkülömbség nélkül zajos tetszésre és üdvözletekre talált. — Azóta is azt tapasztalta, hogy szívesen hallgatják meg.


 


» 4 / 5 «

Legutóbb a középtanodai törvényjavaslat tárgyalásánál mondott egy kitűnő beszédet, melyért meggratulálták nemcsak a házban, de azon kivül is. Az 1878-iki választások alkalmával Turóczmegye szucsányi (turócz-szent-mártoni) kerülete hivta meg. A panszlavismus e magyarországi fészkében erősen mozogtak a panszlávok s Turóczmegye magyar közönsége és hazafias pártja ennek ellensúlyozásául szólította fel őt a jelöltség elfogadására. — Ily körülmények között nem sokáig habozott, s bár a ráczkevei kerület szabadelvű pártja sehogy sem akart megválni tőle s ismételten és ismételten ragaszkodott az ő jelöltségéhez, ő mégis kötelességének tartotta azon kerület jelöltségét fogadni el, a hol ugyan nagyobb és nehezebb küzdelemre volt kilátása, de a hol a nemzetiség, magyarság ügye igényelte áldozatkészségét.

Rövid néhány nap múlva megtanult tótul, hogy a választók mindegyikével megértethesse magát, s midőn a panszlávok, kiknek jelöltje a hírhedt Mudron Pál volt, már-már biztosan kezükben tarthatni vélték a győzelmet, megjelent közöttük s a megye magyarérzelmü intelligentiájának, különösen pedig Lehotzky Lajosnak, a megye derék alispánjának támogatása mellett nagy és fárasztó küzdelemmel ugyan, de fényes eredménynyel győzelemre segítette a magyarság ügyét.


 


» 5 / 5 «

Az 1878-dik évi ülésszak óta egyik jegyzője a háznak. — A közélet egyéb téréin viselt dolgai: a közhasznú és jótékonyczélu mozgalmak körében tanúsított tevékenységét mellőzve, csak azt emiitjük még meg, hogy 1869-ben a honvédséghez soroztatta be magát Nem jelentkezett önkénytesnek a közös hadsereghez, s kitette magát azon veszélynek, hogy esetleg 3 évi tényleges szolgálatra soroztassék be, csak hogy az akkor szervezőben s alakulóban levő honvéd séghez juthasson. — Gyenge testalkata és gyenge szemei daczára »saját felelősségére« soroztatta be magát azért is, hogy az általános védkötelezettség alkalmazásának ez első évében jó példát mutasson, csakbamar letette a tiszti vizsgát, s mint szabadságolt állományú badnagy, a köteles szolgálati időn túl is sokáig megmaradt a honvédség kötelékében. Csakis a f. évben kényszerült lemondani sokoldalú elfoglaltsága miatt.

A közélet kellemetlenségeit és keserűségeit enybiti boldog családi élete, bol gondos és szeretetteljes nejének, Szilassy Idának oldala mellett (kivel 1872-ben kelt egybe) és számos gyermekének körében mindig ujabb erőt merit a nyilvános élet munkája és küzdelmeibez.

Mint szónok egyike a legjelesebbeknek. Kitűnő munkaerő. Gyorsan és sokat dolgozik s a mellett jól. Készültség tekintetében is a ház legtanultabb tagjai közé tartozik.

Időhiány miatt még nincs minden szükséges nyelvre lefordítva.
Ezért önkénteseket keresek, aki vagy lefordítja a teljes szöveget, vagy legalább ír egy hosszabb-rövidebb összefoglalást!

Due to lack of time, this page is not yet translated into English.
Volunteers are welcomed to carry out the translation or to write a summary of its contents!

Auf Grund von Zeitmangel, ist diese Seite noch nicht ins Deutsche übersetzt.
Ich suche freiwilligen Helfer um entweder den Text zu übersetzen oder eine Zusammenfassung des Inhalts zu schreiben.

Click page number