Main Title inserted here

 

» 1 / 8 «

Irta: Dr: Rakovszky István
m. kir. kormányfőtanácsos, a MOLSz elnöke.
(az 1934. évben megjelent " Magyar Sport" cimű könyv I. rész egyik tanulmánya)

A nemzetet egyének alkotják. Értékes és erős az a nemzet, amelynek egyénei értékesek és erősek. A nemzet jövőjének felépitése tehát az egyének nevelésén nyugszik. Az egyén értékét annak testi épsége, egészsége, akaratának kitartása és ereje, tudatának mértéke, mennyisége és végűl erkölcsi felfogása, etikai nemessége adja meg. Az ideális ember jól fejlett testben, erős akaratot, sokoldalú, éles gondolkodást és ideális életfelfogást egyesít. Nemzetünk jövőjét akkor épitjük fel, ha ilyen ideális, vagy az ideált megközelítő embereket tudunk nevelni, ha el tudjuk érni azt, hogy a nemzet vezetői és a tömegek többsége ilyen magasabbrendű egyénekből tevődjék össze.

Milyen szerepe van a sportnak ebben a nevelésben, ebben az emberalkotásban? A négyféle feladat legelsője, a testnek egészségessé, éppé fejlesztése, magától értődően elsősorban a testnevelés, a sport feladata. El sem lehet képzelnünk egészséges embereket, egészséges nemzetet a sport éltető ereje nélkül.

A tudomány mai megállapitása szerint az emberiség egymillió éves. Magától értődik, hogy a történelem előtti időkben, amelyek az egymillió évnek 99%-át teszik ki, az ember élete, foglalkozása szabad levegőn űzött mozgás volt. De nemcsak az ősfoglalkozások kötötték az embert a szabad 1evegőhöz, még a kultúra munkamegosztásának erősen fejlett korszakaiban is az emberek életfeladata, kenyérkeresete, foglalkozása majdnem kivétel nélkül szabad levegőn: űzött mozgásból állott. A kereskedő gyalog, lóháton, teveháton vagy gályán kalmárkodott. Az iparos keze is csak a legritkábban forgatta szerszámait zárt helyiségben s még a hivatalnokok nagy része is szabad ég alatt, ambulanter végezte munkáját.


 


» 2 / 8 «

Csak a mult század (XIX.sz) áldotta, vagy verte meg az emberiséget az elgépiesedés új érájával. Csak ez szorította az embert levegőtlen szűk munkahelyre, a munkást a gyár épületébe, a kereskedőt irodájába a tisztviselőt hivatalába. Csak ez a korszak szülte a gépszerű munkát, az adminisztrációnak ezer oldalú nehéz feladatát, termelte ki milliós és milliós számokban a helyhezkötött, egészségtelen munka robotjában élő munkások és hivatalnokok légióit. Ez a korszak szülte a csenevész tömeglakásokat, a gyárvárosok mérgezett levegőjét s ez a korszak szülte az egyoldalú szellemi elfajúlás sápadt romantikáját is.

El sem képzelhető, hogy az emberi faj néhány évtized alatt ehhez az éltmódhoz idomult volna. A faji kiválasztódás, az adaptálás, a leszármazás tanának minden tételével homlokegyenest ellenkezik az a lehetőség, hogy egy szervezetről, ha még oly magasrendű is mint az ember, 1-2 generáció alatt minden eddigi életfeltételét le lehessen hámozni. De még ha lehetséges is lenne ez az alkalmazkodás, az emberiség teljes degenerációjára, lezüllésére, az emberi kultúra és tudás gyors halálára vezetne, ha az ember idegeit és agyát hordó szervezet fejlettségéről, egészségéről nem gondoskodnánk.

A testnevelés tehát nem játék, nem luxus, nem egyszerüen az izomerő, a hajlékonyságot fejlesztő gyakorlat, hanem az emberiség és a nemzet életfenntartásának, kultúrájának leglényegesebb előfeltétele.

A testnevelés, a sport a bázis, melyen a kultúra felépűl. Ennélkül az alap nélkül minden egyéb kultúrális szervezkedés céltalan s a levegőben lóg, mert üres szalma cséplése, egészségtelen csenevész nemzedék tudományos kultúrális nevelése.

De egészséges nemzedéket, átütőképes, eredményes emberi fajtát kellő energetikus lelki felvértezettség nélkül sem képzelhetünk el. Példát idézek: az angol nemzet hallatlan energiája, szívóssága, nyugodt de határozott akarata volt, mely a nagy angol világbirodalmat megteremtette, fenntartotta s az angolt a világ első nemzetévé tette.


 


» 3 / 8 «

A königgrätzi ütközet után azt mondták, hogy a győzelmet a porosz tanítómesterek vívták ki. Lehet, hogy ez igaz volt, de kétségtelen az, hogy az angolok világhatalmi pozicióját az angol iskolák alapozták meg. Az angol iskolai nevelés alapja nem a tudományos oktatás, hanem a karakternevelés. Nem akarom ezzel lekicsinyíteni az angol iskolák nyujtotta tudományos képzést, de meg akarom állapítani azt, hogy az angol nevelés első és legfontosabb feladatának azt tartja, hogy az egészséges, ép idegzetű, energikus, harcolni tudó, kitartásra edzett embereket adjon az angol nemzetnek, akiknek a tudás oly vértjük, pajzsuk, fegyverük, melyet bírnak hordani és forgatni. Hiába adom valakinek kezébe a legerősebb pajzsot, a legélesebb kardot, ha annak arra sincsen ereje, hogy ezeket felemelje. Hiába fejlesztem ki valakiben a legnagyobb tudást, ha nincs energiája, hogy ezekkel a maga és a nemzet érdekében eredményesen élni tudjon. Kétségtelen, hogy az egészséges, kellő felügyelet alatt tartott modern sportszerű nevelés a nemzet energiájának, szívósságának, kitartásának, sine qua non feltétele. Minden nemzet, amely helyét a mind nehezebbé váló életküzdelemben meg akarja állni, csak a testnevelés, a sport útján tudja fiatal nemzedékébe bele nevelni s az idősebb évjáratokban fenntartani a küzdőképességet, az akaratot, a szívósságot, a kitartást.

Nem akarom ezzel a szellemi élet fontosságát megtagadni s a tudást, a tudományos életet a nemzetépítő feladatok között elsőrendű nagyfontosságúnak, a kultúrát, a civilizációt egy nemzet életében, fejlődésében, önfenntartó küzdelmében természetszerűleg éppen olyan nélkülözhetetlen, magasztos követelménynek tartom, mint akár maga az Akadémia. De lelkem sportszeretetének egész melegével tiltakozni kell az ellen, hogy a testnevelést, a sportot bárki is a tudomány, a kultúra, a civilizáció ellenlábasának tartsa. Elismerem, hogy vannak jelenségek, amelyek a laikus előtt azt a látszatot kelthetik. Célzok itt elsősorban az agyonreklámozott s voltaképen az igazi sporttal csak lazán összefüggő "nagy attrakciókra". Ezek is szükségesek a sport szempontjából, mert népszerűsitik a sportokat, új híveket toboroznak, új sportolókat nevelnek és ezzel a sport igazi céljának, a tömegek megmozgatásának nélkülözhetetlen propaganda eszközei. Ha fordúlnak is elő a sportűzésnek olyan túlkapásai, melyek értéktelenebb egyéneknél a szellemi élet esetleges háttérbe szorulásával vannak egybekötve, kétségtelen, hogy az egészséges testnevelés alapja és nem ellensége a tudománynak, a kultúrának s civilizációnak. A testi és szellemi munka közott kellő összhang megteremtése és fenntartása nagyon könnyen megoldható feladat s ha ezt a harmóniát fenntartjuk, akkor a szellemi kultúrára is fejlesztő, nemesítő, erősítő hatása lesz az egészséges testnevelésnek.


 


» 4 / 8 «

Térjünk át végre a testnevelés befolyására az ember legfontosabb, legnemesebb énjére, az ember erkölcsi felfogására, etikai emelkedettségére. Alig van az életnek még egy olyan terepe, ahol az idealizmus, az igazság megbecsülése még ma is olyan szerepet játszana, mint a sport terén. Még ha a sportversengések meg is engedik itt-ott az igazságos eredmény eltolását, vagy meghamisítását, ez csak részben, detailokban érvényesülhet. Csak két nagyjából egyenlő értékű sportteljesítmény közül lehet csalafintasággal, az egyiket vagy másikat előtérbe tolni, de az életben sajnos nemegyszer kell azt tapasztalnunk, hogy alacsony szinten mozgó, értéktelen teljesítmények maguk alá gyűrik, lábbal tiporják a magas szellemi és erkölcsi csúcsokon mozgó emberi munkát. A mai élet - egyelőre legalább is ez a közfelfogás - kiméletlen, önző küzdelmet követel s a harcmódok, a harci eszközök nemcsak az egyének, de a nemzetek között is, sajnos legtöbbször az erőszakon, a nyers erőn, hazugságokon, félrevezetésen alapulnak s a magasabb moralitást a mai élet sajnos ritkán jutalmazza.

Minden ember számára, akiben él még az idealizmus és aki hisz még az ember magasabb erkölcsi feladataiban, oázis a sport, mert nincs az emberi élet megnyilvánulásának még egy olyan tere, ahol az igazság olyan mértékben érvényesülne, mint itt és ahol még ma is az idealizmus az éltető erő, mert hiszen fáradságot, munkát, lemondást magunkra venni, minden jutalom nélkül, mint ahogy ezt a sportoló teszi, idealizmus nélkül nem is lehet. Őrizzük tehát a nevelésnek az emberi életnek azt a sport nyujtotta egészségesen viruló oázisát féltő szeretettel és gonddal, mert ha morálisan erős, nemesen gondolkodó, magasabbrendű erkölcsben élő nemzedéket akarunk felnevelni, úgy - a vallásos neveléstől eltekintve - a sporton keresztül tudjuk lelkét legjobban, legbiztosabban a magasabb erkölcsi szférák felé emelni.


 


» 5 / 8 «

És ha a sport nemzetépítő erejéről beszélünk, akkor azt is végig kell gondolnunk, hogy a nemzeti érzésre vajjon milyen hatással van a testnevelés? Nemzeti érzés nélkül egészséges lelkű egyén, egészsége életű nép vagy faj el sem képzelhető. Az embernek kétségtelenül ősi ösztöne az önzés. Minden erkölcs és etika feladata ezt az ösztönt gátak közé vetni s helyébe altruizmust, kíméletet, tapintatot, más emberek jogainak, érdekeinek, igényeinek megbecsülését, tiszteletét felépíteni. Kétséget nem tűrően erkölcstelen embernek bélyegezzük ma azt, akiben még a családi szeretet is hiányzik, pedig a családi szeretet is csak önzés egy szűk körban, A nagy összefoglaló altruisztikus és morálisan magasan álló érzések nagyobb tömegek, nagyobb egységek összefogásánál kezdődnek. A lokálpatriotizmus, az embernek különböző egyesülésekhez való ragaszkodása már magasabb szinten áll, de az emberiség mai fejlettsége mellett a legmagasabb és teóriában is a legnemesebb az az érzés, mely valakit fajához, nemzetéhez, népéhez, országához kapcsol. Elismerem, hogy a humanizmus, az egész emberiség szeretete még magasabb szinten áll, azonban még messze vagyunk attól, hogy ez az érzés gyakorlati célokat szolgálhatna és állítom azt, hogy az az ember, akiben nincs nemzeti érzés, aki nemzetét, faját nem szereti, az az egész emberiséget sem szeretheti, mert rideg lelkű, ideális elgondolásokra, önfeláldozásra, emelkedettebb érzésekre képtelen ember lehet csak. Nemzetépítő ereje tehát csak annak a gondolatnak, vagy intézménynek lehet, mely hazafiasságban nyilvánuló magasabbrendűségnek, nemzeti érzésnek is fejlesztője, erősítője, istápolója.


 


» 6 / 8 «

Aki életében egyszer látta az extázisig és könnyekig emelkedő együttdobbanását egy nemzet szívének egy-egy nagy sporteseménynél, aki tudja és látja azt, hogy a sportember kűzdelmei milyen mindent legázoló nemzeti érzéseket és erőket váltanak ki, az igazat fog nekem adni, ha azt állítom, hogy a nemzeti érzés erejének felépítésére a sportnál ideálisabb, hatásosabb eszközt találni nem tudunk.

És még egy. A nemzeti érzés igazi megbecsülője nem állhat azon az állásponton, hogy a jó hazafinak a többi nemzetet meg kell vetnie, gyűlölnie vagy lenéznie. A nemzeti érzés minden elfajulása ellen éppen azért kell kűzdenünk, hogy azt nemesnek és ideálisnak tudhassuk és a sportnak a hazafias érzés fejlesztésén kívül meg van a maga nagy nemzetközi összefogó ereje is, mely a nemzetek közeledését, kölcsönös megbecsülését, a nemzetek közötti megértést szolgálja és építi és ezzel is a mai maroknyi nemzetünk életét és jövőjét szolgálja, mert egymást megértő népek és nemzetek között az igazságnek kell uralkodnia és a mi nemzetépítő munkánk végső célja az igazság:

Igazságot Magyarországnak!



 


» 7 / 8 «

Kommentár:

Ha valaki ismer akármilyen cikkeket apám vagy nagybátyáim tollából, kérem juttassa el hozzám.

A nyelvezet a megjelenés helyét, idejét tükrözi. Ma biztos más stílusban írna, - de talán akkor is, más körülmények között. (A dültbetűs szövegrészek így vannak az eredetiben.)
Ezen a cikken ma is el lehet gondolkodni.

Van sok, ami még ma, ca 70 évvel később is érvényes, de olyan is ami már elavult, főleg mert a sportban már a profi-sport dominál.

Ott ahol a pénz beszél, nem csak a nagyjából egyenlők között lehet "csalafintaságot" elkövetni, ott lehet az ételbe, italba betenni valami tiltott szert, s a sportolót feljelentve az esélyes versenyzőt eltiltatni. Esetleg, nem is egy versenytárs teszi ezt, hanem egy háttér ember - fogadások, reklámok, stb mind anyagilag érdekeltek az ilyenekben.
A sport az, ahol a vérpróba már magában bűnössé teszi a versenyzőt, mégha tudta nélkül, akarata ellenére jutott a tiltott anyag a szervezetébe.

De a fő, ma is aktuális téma: a kevés mozgás, az iskolai testnevelésen való spórolás és ennek a kihatása. Lásd a túlsúlyos embereket, hogy csak egy példánál maradjak.


 


» 8 / 8 «

Amit az angol iskolákról írt apám, tapasztalatból meg tudom erősíteni: 1955/56-ban Pannonhalmán voltam gimnazista, majd 1960-ig az angolok "Pannonhalmájának", Downside-nak voltam a diákja. Pannonhalmán az egész kontinensen szokásos órarend volt, s délután az sportolt aki akart - főleg azok kik jók, ügyesek voltak. Akik nem, azok nézhették - ha akarták, nem volt nekik megadva a lehetőség, hogy fejlődjenek.
Downside-ban, mint az angol "public school"-okban általában, a sport kötelező volt. Minden délután 1, 5-2 óra. Nagy volt a választék. Mindenki több "kötelező" sportot űzött, azon felül, aki akart, választhatottmég más sportágat is. Be voltunk osztva korcsoport és "tehetség" szerint, úgy hogy a legjobbak egymásközt, a gyengébbek szintén egymásközt, gyakoroltunk. Igy "mindenki belerúghatott a labdába". Nemigen volt kisebbségi érzés, mert valaki egy gyengébb csapatban játszott, mert az ellenfél sem volt erősebb. A mozgás, a gyakorlás, a sport megkedvelése volt a cél. (Sajnos én apámtól csak a sportszeretetét, de nem a tehetségét örököltem.)

Egy másik érdekes pont az amit a hazaszeretről/nemzetköziségről írt. Egyes részei majdnem szószerint megegyeznek ikertestvére, R.Iván versével. Mi írodott előbb? A Vers vagy a cikk? Vagy pedig benne van a génekben? (Ez utóbbi nem is olyan valószínütlen, mert igy gondolkozok én is, régebben mint hogy a cikket olvastam, vagy a vers létezéséről tudtam volna.)

Az utolsó mondatot ma így is lehet értelmezni:
Ne rabolja el egy más ország a magyar élsportolót, hogy az neki szerezzen babérokat!
(Persze ez minden népre vonatkozik, nemcsak a magyarra.)

Időhiány miatt még nincs minden szükséges nyelvre lefordítva.
Ezért önkénteseket keresek, aki vagy lefordítja a teljes szöveget, vagy legalább ír egy hosszabb-rövidebb összefoglalást!

Due to lack of time, this page is not yet translated into English.
Volunteers are welcomed to carry out the translation or to write a summary of its contents!

Auf Grund von Zeitmangel, ist diese Seite noch nicht ins Deutsche übersetzt.
Ich suche freiwilligen Helfer um entweder den Text zu übersetzen oder eine Zusammenfassung des Inhalts zu schreiben.

Click page number